Szabadidő / Kirándulás
Visegrád

2025 Visegrád, Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület Infó Iroda, Duna-parti út 1.
+36 26 397 188
info@visitvisegrad.hu
www.visitvisegrad.hu
Visegrád Budapesttől 43 km-re, a Duna jobb partján, a Dunakanyar legszebb pontján fekvő kisváros. A népeket, kultúrákat összekötő Duna menti település egyedülálló természeti környezetben nemzetközi hírű műemlékekkel dicsekedhet. Visegrád az élő középkor városa, a visegrádi országok együttműködésének bölcsőhelye.

A természeti szépségek és az emberi történelem emlékei ősidők óta együtt gazdagítják a várost. A római birodalom Duna menti határának számos erődítménye maradt fenn. Visegrád nevét először 1009-ben írták le, mint Visegrád vármegye székhelyét és várát. A Sibrik-dombon elhelyezkedő Árpád-kori település a tatárjáráskor pusztult el.

Az újjáépítés IV. Béla uralkodása alatt történik, a királyné hozományának egy részéből épül ki a visegrádi várrendszer a Fellegvárral, az Alsóvárral és a Vízibástyával.

Károly Róbert uralkodása idején jelentős fejlődésnek indul a település, hiszen 1323-ben Visegrádra teszi székhelyét, és ettől kezdve fontos szerepet játszik Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás uralkodása idején is. A Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása alatt épült királyi palota Európa egyik legszebb királyi rezidenciája volt, melyet Mátyás később reneszánsz elemekkel gazdagít.

A középkori Visegrád legfontosabb eseménye az 1335-ös királytalálkozó, melyen a Luxemburgi János cseh, a Nagy Kázmér lengyel és Károly Róbert magyar király, valamint a német lovagrend küldöttsége vett részt. Az itt hozott megállapodásokat tekinthetjük Európa első írásos államközi szerződésének, melyek hosszú időre meghatározták Közép-Európa történelmét.

A török háborúk idején a település hanyatlásnak indul, és gyakorlatilag elnéptelenedik. Az egymást követő ostromoknak köszönhetően a várrendszer romhalmazzá válik.

A török kiűzése után svábok telepeknek meg a településen, szorgalmas munkájuknak köszönhetően Visegrád ismét élővé válik.

A romantika korában fedezi fel ismét az ország lakossága a települést, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend, melyet elsősorban a táj páratlan szépségének és az épített kulturális örökség harmóniájának köszönhet.

1991-ben a királyi palotában írták alá a részvevő országok állam-és kormányfői a Visegrádi Országok együttműködési megállapodását.

Királyi palota:

A XIV. században Nagy Lajos király kezdi el a Királyi Palota építtetését gótikus stílusban, mely Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt válik Európa egyik legszebb királyi rezidenciájává. A Zsigmond király halála után elhanyagolt palota Mátyás király uralkodása alatt „élte” második fénykorát. 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújíttatja az épületet, melyben az Itálián kívüli Európában itt jelenik meg először a reneszánsz stílus. A régi, gótikus stílusú kutak lebontatása után megépülnek az új reneszánsz stílusú kutak: a díszudvar közepén álló Herkules-kút; a korabeli leírások alapján, a fogadóudvaron álló Múzsák-kútja; és a királyné magánkertjében felépített, gótikus és reneszánsz stílusjegyekkel ellátott Oroszlános-kút.

Alsóvár/Salamon-torony:

Az 1250-es évek végére felépült Alsóvár egy tévedés miatt kapta a Salamon-torony elnevezést, mely mára már kitörölhetetlen a köztudatból. Salamon király visegrádi fogsága alatt nem az Alsóvárban raboskodott, hiszen a várrendszer ekkor még nem létezett. A kaputornyokkal, őrtornyokkal megerősített 34 méter magas, hatszögletű épület Magyarország legmonumentálisabb lakótornya. Az ötemeletes torony földszinti terme vámszedőhelyül szolgált, az emeleteken lakószobákat alakítottak ki, az épület tetején gyilokjáró épült.

Fellegvár:

A tatárjárás után IV. Béla király várrendszert építtet Visegrádon, hogy a Nyulak-szigetén a domonkos kolostorban nevelkedő Margit lánya és az ott menedéket kapott özvegyek és árvák tudjanak hova menekülni egy újabb támadás esetén. Az 1250-es évek végére elkészült várrendszer legmarkánsabb építménye a 328 méter magas hegyre felépített úgynevezett Fellegvár. E vár kiemelkedett pompájával, erejével és méreteivel a korszak magyarországi várai közül, hiszen sokat használta a királyi család alkalmi szálláshelyként. Történelmének máig legfontosabb eseménye az 1335. novemberében megtartott királytalálkozó, melyen Károly Róbert magyar, Nagy Kázmér lengyel, Luxemburgi János cseh király, a német lovagrend és számos herceg, főméltóság vett részt. A magyar Szent Koronát 1323-tól a török hódításig e vár falain belül őrizték. A XIII. századtól a XV. századig folyamatosan erősített és átépített vár a török időkben elszenvedett ostromok miatt vált rommá.

Mária kápolna:

A Duna parton álló, kisméretű, homlokzati tornyos emlékkápolna a török idők utáni Visegrád első kápolnája. A homlokzati főpárkány fölött háromszögű oromzat, mögötte alacsony fa harangtorony, oldalain harangablakokkal, íves vonalú sisakkal. A homlokzat sarkai legömbölyítettek, oldalain egy-egy kőkeretes felül félkör alakú taggal díszített apácarácsos ablak faltükörben.
Hátralépő egyenes záródású szentély, két sarka lemetszett, hátsó falán I. Ferenc József látogatásának emlékére elhelyezett feliratos tábla.

Kálvária kápolna és stációk:

A török hódoltság után a városban letelepült német lakosság építi a sziklába vájt kápolnát a XVIII. század hetvenes éveiben, melynek története sajnos nem ismert. Tovább haladva a kálvárián a keresztút 12 stációja látható, mely ugyancsak az 1770-es években készült el. A stációsor az 1960-as években annyira megrongálódott, hogy helyette Szakály Ernő soproni szobrászművész új, fülkés stációkat építetett.

Gyalogtúra:

Az Apátkúti-völgyben túrázók a Halastó, az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás mellett elhaladva juthatnak el a Telgárthy-rétre, mely remek lehetőséget nyújt szalonna sütésre, bográcsozásra és családi piknikek megtartására, továbbhaladva a Pisztrángos Tavak után a Kaán-forrást tekinthetik meg a sétálni vágyók.




Webfejlesztés: DunaWeb Kft.